A reflux-betegség igen gyakori, felmérések szerint több mint 500 millió ember szenved tőle a Földön.
A jellemző típusos tünetei a gyomorégés, a savas (lehet epés vagy semleges is) gyomortartalom felböfögése (vagy simán visszajutása) a nyelőcsőbe. Előfordul még émelygés és nyáladzás is.
A magyar lakosság közel 30%-ának vannak rendszeres refluxos panaszai.
Reflux-betegségről akkor beszélünk, ha legalább két típusos panasz, legalább 3-szor fordul elő hetente. A savas gyomortartalom a nyelőcsőbe jutva felmarja a nyelőcső nyálkahártyája és ott gyulladást, súlyos esetben fekélyt okoz. Ha ez tartós és a beteg nem kap kezelést a nyelőcső hegesedése, szűkülete alakulhat ki. Szintén hosszú távú következmény lehet a nyelőcső-nyálkahártya átalakulása (a gyomor nyálkahártya felkúszása a nyelőcsőbe – ezt Barret-nyelőcsőnek nevezzük), melynek talaján nyelőcsőrák alakulhat ki.
A reflux-betegségnek nemcsak típusos tünetei lehetnek, hanem kísérhetik alattomos (nem típusos), úgynevezett „nyelőcsövön kívüli” tünetek is. Ezek sokszor félrevezetik az orvost és a beteget egyaránt. A beteg a különböző nyelőcsövön kívüli panaszok miatt nem is emésztőszervi specialistához (gasztroenterológushoz) fordul, hanem az adott tünetnek-panasznak megfelelő szakorvoshoz. A beteg további sorsa részben azon is múlik, hogy a különböző szakorvosok felismerik-e, hogy a szakterületükhöz tartozó panasz hátterében reflux-betegség áll. Mik ezek a „nyelőcsövön kívüli panaszok”?
1. Ilyen pl.: a „nem szív-eredetű mellkasi fájdalom”, mely miatt a betegek kardiológushoz fordulnak. Sokszor valóban megtévesztő a szegycsont mögötti égő érzés, melyet a sav marása okoz és szinte megkülönbözhetetlen a szív koszorúér-szűkülete okozta panaszoktól. A teljes kivizsgálás során nem találnak szívbetegséget és ilyenkor a kardiológus gondol reflux-betegségre is.
2. Sokszor a különböző légúti megbetegedések hátterében is reflux-betegség rejlik. Kimutatták, hogy a krónikus köhögés 3. leggyakoribb oka a reflux. Az asztmások között a reflux gyakorisága igen magas (34-89%). Meglepő eredményeket hozott az a vizsgálat, mely olyan asztmás betegek nyelőcső pH-mérését végezte el, akiknek nem voltat jellegzetes reflux-panaszai: közöttük a vizsgálat mégis 50-65%-ban igazolt savas refluxot. Más tüdőgyógyászati kórképekben – krónikus hörghurut, visszatérő tüdőgyulladások- is igazolták a reflux szerepét. Egy magyar munkacsoport (Berta dr. és munkatársai) vizsgálta a tüdőgyógyászatra beutalt betegek között a refluxos panaszok előfordulását és 40%-nak találták ezt az arányt.
3. Szintén gyakoriak a reflux okozta fül-orr-gégészeti problémák: krónikus gégegyulladás, hangszálcsomó, krónikus torokgyulladás, „száraz torok”, ritkábban: arcüreg-és középfül gyulladás, „gégegörcs”. Egy nagy nemzetközi vizsgálat (ProGERD study) 6000 refluxos betegnél elemezte a gégészeti panaszokat: a gyakoriságot 10,4%-nak találták és megállapították, hogy fokozottan hajlamosít az idősebb kor és a reflux fennállásának hosszú időtartama.
4. Az éjszakai reflux alattomos és sokszor a beteg sem észleli közvetlenül. A következmények alvászavarok, alvás alatti légzészavarok, nappali álmosság képében jelentkeznek.
Számos klinikai vizsgálat elemezte a kérdést, és azt találták, hogy az éjszakai reflux elalvási nehezítettséget, felületes alvást, éjszakai felriadásokat, rémálmokat okozhat. Másnap a beteg álmos, teljesítő képessége csökken. Érdekes kutatási eredmény, hogy a reflux-esemény az alvást felszínessé teszi – úgynevezett „mikroébredést” okoz – tehát a beteg nem ébred fel fizikailag, de az alvása „széttöredezik” és másnap álmos, „pedig fel sem ébredt éjszaka”.
Egy nagy vizsgálatban 518 reflux-betegnél elemezték az alvással kapcsolatos problémákat: a betegek 82%-ában! volt valamilyen alvászavar, 61%-ban elalvási zavar vagy felébredés volt a fő panasz, 10%-ban emiatt altatót használtak, a másnapi munkaképesség-teljesítmény a betegek 42%-ánál csökkent volt. Kimutatták, hogy sokszor a betegek fulladás-érzésre, köhögési rohamra ébrednek fel, ezért egyes szerzők „éjszakai fojtogatónak” nevezték el a reflux-betegséget.
5. Az esetek egy részében a betegek pszihiáterhez fordulnak/kerülnek a torkukban levő gombócérzés, szexuális zavarok, az éjszakai szorongás, rémálmok miatt.
6. A magasra – szájüregbe – feljutó savas reflux a fogak zománcának károsodását okozza, ezért még a fogorvosoknak is gondolni kell erre a problémára.
Összefoglalva a reflux-betegség felismerése nem mindig könnyű, de szerteágazó tünetei és következményei miatt igen fontos a felismerése és kezelése.
A jellemző típusos tünetei a gyomorégés, a savas (lehet epés vagy semleges is) gyomortartalom felböfögése (vagy simán visszajutása) a nyelőcsőbe. Előfordul még émelygés és nyáladzás is.
A magyar lakosság közel 30%-ának vannak rendszeres refluxos panaszai.
Reflux-betegségről akkor beszélünk, ha legalább két típusos panasz, legalább 3-szor fordul elő hetente. A savas gyomortartalom a nyelőcsőbe jutva felmarja a nyelőcső nyálkahártyája és ott gyulladást, súlyos esetben fekélyt okoz. Ha ez tartós és a beteg nem kap kezelést a nyelőcső hegesedése, szűkülete alakulhat ki. Szintén hosszú távú következmény lehet a nyelőcső-nyálkahártya átalakulása (a gyomor nyálkahártya felkúszása a nyelőcsőbe – ezt Barret-nyelőcsőnek nevezzük), melynek talaján nyelőcsőrák alakulhat ki.
A reflux-betegségnek nemcsak típusos tünetei lehetnek, hanem kísérhetik alattomos (nem típusos), úgynevezett „nyelőcsövön kívüli” tünetek is. Ezek sokszor félrevezetik az orvost és a beteget egyaránt. A beteg a különböző nyelőcsövön kívüli panaszok miatt nem is emésztőszervi specialistához (gasztroenterológushoz) fordul, hanem az adott tünetnek-panasznak megfelelő szakorvoshoz. A beteg további sorsa részben azon is múlik, hogy a különböző szakorvosok felismerik-e, hogy a szakterületükhöz tartozó panasz hátterében reflux-betegség áll. Mik ezek a „nyelőcsövön kívüli panaszok”?
1. Ilyen pl.: a „nem szív-eredetű mellkasi fájdalom”, mely miatt a betegek kardiológushoz fordulnak. Sokszor valóban megtévesztő a szegycsont mögötti égő érzés, melyet a sav marása okoz és szinte megkülönbözhetetlen a szív koszorúér-szűkülete okozta panaszoktól. A teljes kivizsgálás során nem találnak szívbetegséget és ilyenkor a kardiológus gondol reflux-betegségre is.
2. Sokszor a különböző légúti megbetegedések hátterében is reflux-betegség rejlik. Kimutatták, hogy a krónikus köhögés 3. leggyakoribb oka a reflux. Az asztmások között a reflux gyakorisága igen magas (34-89%). Meglepő eredményeket hozott az a vizsgálat, mely olyan asztmás betegek nyelőcső pH-mérését végezte el, akiknek nem voltat jellegzetes reflux-panaszai: közöttük a vizsgálat mégis 50-65%-ban igazolt savas refluxot. Más tüdőgyógyászati kórképekben – krónikus hörghurut, visszatérő tüdőgyulladások- is igazolták a reflux szerepét. Egy magyar munkacsoport (Berta dr. és munkatársai) vizsgálta a tüdőgyógyászatra beutalt betegek között a refluxos panaszok előfordulását és 40%-nak találták ezt az arányt.
3. Szintén gyakoriak a reflux okozta fül-orr-gégészeti problémák: krónikus gégegyulladás, hangszálcsomó, krónikus torokgyulladás, „száraz torok”, ritkábban: arcüreg-és középfül gyulladás, „gégegörcs”. Egy nagy nemzetközi vizsgálat (ProGERD study) 6000 refluxos betegnél elemezte a gégészeti panaszokat: a gyakoriságot 10,4%-nak találták és megállapították, hogy fokozottan hajlamosít az idősebb kor és a reflux fennállásának hosszú időtartama.
4. Az éjszakai reflux alattomos és sokszor a beteg sem észleli közvetlenül. A következmények alvászavarok, alvás alatti légzészavarok, nappali álmosság képében jelentkeznek.
Számos klinikai vizsgálat elemezte a kérdést, és azt találták, hogy az éjszakai reflux elalvási nehezítettséget, felületes alvást, éjszakai felriadásokat, rémálmokat okozhat. Másnap a beteg álmos, teljesítő képessége csökken. Érdekes kutatási eredmény, hogy a reflux-esemény az alvást felszínessé teszi – úgynevezett „mikroébredést” okoz – tehát a beteg nem ébred fel fizikailag, de az alvása „széttöredezik” és másnap álmos, „pedig fel sem ébredt éjszaka”.
Egy nagy vizsgálatban 518 reflux-betegnél elemezték az alvással kapcsolatos problémákat: a betegek 82%-ában! volt valamilyen alvászavar, 61%-ban elalvási zavar vagy felébredés volt a fő panasz, 10%-ban emiatt altatót használtak, a másnapi munkaképesség-teljesítmény a betegek 42%-ánál csökkent volt. Kimutatták, hogy sokszor a betegek fulladás-érzésre, köhögési rohamra ébrednek fel, ezért egyes szerzők „éjszakai fojtogatónak” nevezték el a reflux-betegséget.
5. Az esetek egy részében a betegek pszihiáterhez fordulnak/kerülnek a torkukban levő gombócérzés, szexuális zavarok, az éjszakai szorongás, rémálmok miatt.
6. A magasra – szájüregbe – feljutó savas reflux a fogak zománcának károsodását okozza, ezért még a fogorvosoknak is gondolni kell erre a problémára.
Összefoglalva a reflux-betegség felismerése nem mindig könnyű, de szerteágazó tünetei és következményei miatt igen fontos a felismerése és kezelése.
Forrás: www.doktorx.hu