A gyakori és a ritka - A prosztata időskori betegségei

Idősebb korban a férfiak is több betegségre hajlamosak, mint fiatalon. Ezek közé tartoznak a prosztata megbetegedései, amelyekre szerencsére van gyógymód: különösen, ha idejében felfedezik őket.

Egy fontos szerv…

A prosztata, magyarul dülmirigy a férfiak húgyhólyagja alatt elhelyezkedő, gesztenye méretű és alakú járulékos nemi mirigy, amelyen keresztül halad a húgycső. Az általa termelt váladék az ondóhólyagok váladékával keveredve képezi az ondófolyadékot, a spermát, amely a magömlés során a húgycsövön keresztül ürül. Az ondófolyadék a hímivarsejtek számára biztosít megfelelő közeget, azok továbbítását és mozgékonyságát segíti elő, ezért a megfelelő nemi működéshez, a nemzőképességhez nélkülözhetetlen.
A prosztata mirigyállományból, kötőszöveti állományból és simaizomszövetből áll. Súlya újszülöttekben 1-2 gramm, ez a serdülőkor végére 18-20 gramm lesz.

Gyakori: a prosztata-megnagyobbodás

A férfiak többségénél 40 éves kor után újabb prosztatanövekedési szakasz kezdődik, ezt nevezzük jóindulatú prosztata megnagyobbodásnak vagy orvosi nevén benignus prostata hyperplasiának, az orvosi szaknyelvben rövidítve BPH-nak. A prosztata megnagyobbodása miatt vizelési panaszok jelentkezhetnek, gyakran akadályozottá válik a vizelet kiürítése a hólyagból. Az 50 év feletti férfiak több mint 50%-ánál, 80 éves kor felett pedig már 90%-ánál okoz panaszt!
Mi okozza a problémát? A megnagyobbodott prosztata nyomást gyakorol a hólyagra és a húgycsőre, fokozódik a simaizomsejtek tónusa a hólyagnyakban, a húgycsőben és a prosztatában.


A prosztata megnagyobbodás kezdeti időszakában még nem okoz feltétlenül panaszokat, később azonban a betegek vizelése nehézzé válik, préseléssel indított, a vizeletsugár gyenge. A betegek nappal gyakran, majd éjszaka is egyre sűrűbben ürítenek vizeletet. A vizelési inger sürgető, viszont a hólyag kiürítése nem tökéletes. A vizeletsugárra jellemző, hogy elakad, majd újra indul. A betegek vizeletüket nehezen tudják visszatartani a heves parancsoló ingerek miatt. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása lehet ártalmatlan betegség, de lehetnek igen súlyos következményei is! A tünetekből önmagában ezt nem lehet megállapítani, urológiai szakvizsgálatra van szükség! A betegek kis hányadánál fordul elő az, hogy a prosztata nagyobbodása ellenére semmiféle panasz vagy következmény nem jelentkezik. A betegség a kor előrehaladtával az esetek többségében rosszabbodik, a tünetek súlyosbodnak. A vizelés egyre gyakoribbá és nehezebbé válik, a hólyag izomzata egyre jobban erőlködik. Az elégtelen vizeletürítés miatt vizelet marad a hólyagban, ami elősegíti a húgyúti fertőzések kialakulását. A fertőződés és a visszamaradó vizelet miatt a hólyagban kőképződés indulhat meg. A hólyag a nehezített ürülés, a fertőződés, a gennyes vizelet és a kőképződés miatt károsodik. A hólyagürülési zavar következtében a vesék által termelt vizelet sem tud akadálytalanul a hólyagba jutni, ezért a vesék üregrendszerében pangás léphet fel, a folyamat vesekárosodáshoz vezethet. A betegség előrehaladása egyeseknél olyan lassú lefolyású, hogy figyelmeztető tünetek nélkül, alattomosan vezethet hólyagkárosodáshoz, a veseműködés romlásához, akár veseelégtelenséghez is. Későn felismert, kezeletlen, súlyos esetekben előfordulhat, hogy a hólyag és vesekárosodás olyan mértékű, hogy sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem lehet már segíteni, állandó katéter viselése, művese kezelés szükséges.

Kezelhető!

A kezelésre alapvetően gyógyszeres és műtéti kezelési módok állnak rendelkezésre, ezek mellett számos ún. alternatív kezelési mód ismert. A kezelési mód meghatározása egyénre szabottan történik. Ha a szomszédnak a reklámból ismert készítmény segített, nem biztos, hogy egy másik páciensnek is az a javasolt, még ha a panaszaik és a tünetek ugyanazok is.
Előfordulhat, hogy a rendszeres ellenőrzés elegendő.
Ha kezelésre van szükség, akkor elsősorban gyógyszeres, esetleg alternatív kezelést vagy műtétet javasol.


•Az alternatív kezelési lehetőségek körébe tartoznak a hőkezelési eljárások, mikrohullámú kezelések, a ballonos tágítások, ultrahangkezelések.

•A műtétek közül a leggyakrabban végzett a húgycsövön keresztül végzett kimetszés (latinul: a prosztata transurethralis rezekciója=TURp), amikor a megnagyobbodott részt apró szeletek formájában távolítják el. A húgycsövön keresztül lézerkezelés is alkalmazható. Az ilyen műtét előnye, hogy nem fenyeget vérzés, vérveszteség, a szövődmények aránya sokkal alacsonyabb. Ha jelentősen nagyobb a prosztata, akkor inkább nyílt műtéttel, alhasi metszésből a hólyag megnyitásával egyben távolítják el a megnagyobbodott részt.

•Milyen gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak? A növényi eredetű hatóanyagokat tartalmazó gyógyhatású készítmények mellett jelenleg két fő gyógyszercsoportot alkalmazunk: az első csoportba tartoznak a prosztata simaizomzatát ellazító gyógyszerek.
Ilyen készítmények az ún. alfa-receptor-blokkolók, amelyek viszonylag gyorsan javítják a vizeletkiáramlást és enyhítik a vizelési panaszokat. A második csoportot a prosztata nagyságát csökkentő készítmények alkotják. Ide tartoznak az 5-alfa-reduktáz enzimgátlók.

Tartós kezelés hatására fokozatosan csökken a prosztata mérete, az áthaladó húgycsőszakaszra gyakorolt nyomás. Ennek következtében javul a vizelési képesség, csökkennek a panaszok. A gyógyszerek kombinálhatók is a jobb eredményesség érdekében.

Ritkább: prosztatarák

Az idősödő férfit veszélyeztető másik fontos betegség a prosztatarák. A mirigyállomány hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatos megbetegedést, szövetszaporulatot nevezzük prosztataráknak. Mint minden rosszindulatú daganatra, erre is jellemző a folyamatos növekedés, a környező szervekre való terjedés, a vérzésre való hajlam és a távoli szervekbe történő áttétképzés. A prosztatarák csak igen ritkán jelentkezik az 50. életév előtt, a felismert megbetegedések több, mint 80%-a 65 évesnél idősebb férfiaknál fordult elő. A betegek száma növekvő tendenciát mutat, mivel az átlagéletkor emelkedése miatt megnő a betegség kialakulásának lehetősége. A betegségre az életkor mellett hajlamosító tényező a családi előfordulás: a közvetlen hozzátartozóknál (apa, testvér, nagybácsi) jelentkező betegség figyelmeztető és szűrésre ösztönző. Érdekességként említhető, hogy világviszonylatban a prosztatarák előfordulási aránya az afroamerikai férfiak körében a legmagasabb, ami a genetikai, öröklött és a környezeti tényezők együttes szerepére utal.

Fontos a szűrés!

A prosztatarák kialakulásának kezdeti stádiumában nem okoz olyan jellegzetes tüneteket, amelyek felhívnák a páciens figyelmét a veszélyre, ezért a prosztatarák korai felismerése csak tünet- és panaszmentes betegek szűrővizsgálatával lehetséges! Általánosan elmondható a rákos megbetegedések, és így ennek esetében is, hogy a korai felismerés és kezelés megnöveli a gyógyulás esélyét. A prosztatarák gyakran igen lassú növekedést mutat, azt is szoktuk mondani, hogy biológiai viselkedése igen változó. Ha a betegség kifejlődése idős korban kezdődik meg, a hatás gyakran minimális. Valójában sok idős prosztatarákos beteg halálának nem a prosztatarák az oka! Fiatalabb korban jelentkező betegség esetében valószínűbb a betegség súlyosbodása és halálos kimenetele.

Kezelhető!

•A prosztatára lokalizált, (tehát a szerv határain nem túlterjedő, távoli szervi vagy nyirokcsomó áttétet nem adó) prosztatarák leghatékonyabb kezelése a prosztata teljes eltávolítása, vagy orvosi nevén a radikális prosztatektómia. A műtét során a prosztatát a mögötte elhelyezkedő ondóhólyagokkal és a húgycső kezdeti szakaszával együtt eltávolítják, majd a hólyagot egyesítik a húgycső megmaradó részével. A műtéttel a beteg daganatmentessé tehető, a betegség, a prosztatarák meggyógyítható. A műtét után sajnos jelentkezhetnek az életminőséget rontó késői szövődmények. Merevedési zavart, impotenciát okoz a prosztata körüli idegek sérülése, akaratlan vizeletcsepegés léphet fel a záróizom meggyengülése miatt. A hólyagnyak és a húgycső egyeztetése helyén hegesedés miatt húgycsőszűkület is kialakulhat, ami vizeletürítési nehézségeket okozhat, és műtétet tehet szükségessé.
•A sugárkezelés szintén a prosztatarák egyik kezelési lehetősége, amely a daganatos sejtek pusztulását okozza, és így a mai tudásunk szerint a betegség meggyógyítható.
•A külső besugárzás mellett újabban a prosztata sugárzó izotópmagokkal történő tűzdelése terjedt el. A radioaktív magokból folyamatos és közeli sugárzás éri a daganatot, és így a kezelés kevesebb szövődménnyel jár.
•Az áttétes prosztatarák kezelésének legelterjedtebb módja a hormonmegvonásos ún. antiandrogén kezelés. A kezelés eredményessége azon alapul, hogy a prosztatarák sejtjei tesztoszteron függőek, ezért a hormonhiány hatására a daganatsejtek elpusztulnak. A hormontermelés leállításának egyik lehetséges módja a hereszövet sebészeti eltávolítása. Gyógyszerek segítségével műtét nélkül is leállítható a hormontermelés. A kezelés során havonta adott injekciókkal az agyalapi mirigyre hatva gátolják meg a herékben a nemi hormon termelődését. Az injekciós kezelés kiegészítése képpen tabletták állandó szedésére is szükség van, amelyek pl. a mellékvesék által termelt férfi nemi hormonok prosztatasejtekre való hatását gátolják meg.
•Amennyiben a hormonkezelés hatástalan, citosztatikumok (sejtmérgek) használatával lehet a kezelést folytatni. Ezt nevezzük kemoterápiának.

Okkeresés

A prosztata megnagyobbodás és a prosztata rák kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A szexuális aktivitás nincs hatással a betegségek kialakulására: épp úgy érinti a szexuálisan aktív és a nemi élettől tartózkodó férfiakat is. Miért indul növekedésnek egy testrésze a férfinak, amikor idős korban inkább a szervek sorvadása, működésük gyengülése jelentkezik? Ismert, hogy a férfi nemi hormonok, tesztoszteron nélkül nem alakul ki prosztata megnagyobbodás, és ismert a prosztatarák hormonfüggősége is. Az életkorral a hormonszintek azonban csökkennek, ahogy ezt már említettük. Miért növekszik a prosztata az idősödéssel miközben a tesztoszteronszint az életkor előrehaladtával csökken? A tesztoszteronpótló kezelés vajon nem fogja növelni a prosztata nagyságát és így fokozni a vizelési panaszokat? Nem okoz prosztatarákot a külsőleg bevitt tesztoszteron? Prosztatarák gyógyulása után adható-e biztonsággal hormonkezelés?

Kockázatos-e a tesztoszteronpótlás?

Mikor nem adható tesztoszteronkezelés? Az életkor önmagában nem ellenjavallat, nem javasolt azonban, ha sűrű a páciens vére, túlzottan magas a vörösvértestek aránya, súlyos szívelégtelenség esetén vagy férfi mellrák eseteiben.
Bashin és munkatársai 2005-ben megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy idős emberekben az emelkedő dózisú tesztoszteronpótlással nem emelkedett a prosztata specifikus antigén (rövidítve PSA) értéke, amely a prosztatarák gyanúját felvető jelzőanyag a vérben.
Zitzmann és munkacsoportja szerint a több éves injekciós hormonpótló kezelés mellett, több mint négyéves átlagos követési idő után nem tapasztalták a prosztata jelentős növekedését betegeiknél. Haider és munkatársai 2009-ben megjelent közleményében 17 férfi kezeléséről számoltak be, és azt találtak, hogy tesztoszteron kezelés mellett a vizelési panaszok nem fokozódtak, a vizelés utáni visszamaradó vizeletmennyiség nem növekedett. Calof és munkatársai a legmagasabb szintű nemzetközi vizsgálatok eredményeit összesítve ún. metaanalízist végezve középkorú idős betegeknél hosszútávú hormonkezelés esetén sem volt gyakoribb a prosztatarák. A kontrollcsoporttal összevetve nem volt lényeges különbség, tehát a hormonkezelés hatására nem alakult ki gyakrabban a betegség.

Mai tudásunk és a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján megállapítható hogy a mai korszerű és biztonságos tesztoszteronkezelés nem növeli a prosztata térfogatát, nem fokozza, vagy súlyosbítja vizelési panaszokat. Rendkívül fontos megállapítás az is, hogy nem növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát, és nem okoz prosztatarákot, mint azt eddig általánosságban gondolta páciens és orvos egyaránt.

Forrás: www.doktorx.hu