GYERMEKTESTBESZÉD
Gyermektestbeszéd másként 2. rész

Mindezidáig leginkább a neurológiai tünetek okozta testbeszédet ismertettem. Most nézzük meg, hogy a lelki eredetű okokat:

Lelki eredetű szomatikus fájdalom: - hasfájás, ha nincs organikus eltérés és megfigyelhető, hogy valamiféle válasz reakció (pl.: „nemszeretem” ételek kínálása következtében panaszkodik hasfájásra a gyermek, vagy családi veszekedések után panaszkodik) . A pedagógusnak feltűnhet, hogy számonkérések alkalmával panaszkodik a gyermek. Éppúgy előfordulhat, hogy fej-, fül, vagy torok fájdalomról panaszkodik a gyermek. Vissza-visszatérő panaszok esetén további vizsgálat szükséges, konzultáljunk a szülővel és kérjük gyermekpszichológus segítségét.

Hangulatváltozások: - a gyermek hangulatváltozása, leginkább fizikai betegség előrejelző (nem csak a lehangoltság, de hőemelkedésnél a felhangolt állapot, sem ritka),de tartós előfordulás esetén vegyük komolyan és nézzünk a megváltozott hangulat „függönye” mögé.

A szakembernek legyen mindig feltűnő, ha a gyermek elkerüli őt.
Ha ezt észreveszi és sikerül kontaktust teremteni a gyermekkel, akkor a fentebb megjelölt magatartások bármelyikével találkozhat:
Reppenő tekintet, tehát a szemkontaktus kerülése.
Valamilyen nagyon fontos ügy (halasztást nem tűrő „folyó ügyekre” való hivatkozás),ami miatt azonnal távoznia kell.
Ásítozás, orrvakargatás, izgés-mozgás.

Ezek a jelek valamilyen számonkéréstől való félelem következményei, azonban, ha a gyermek a társai között is ilyen zavart, gubbasztó, vagy felhangolt stb, akkor súlyosabb problémáról lehet szó.

Bizonyos esetekben a gyermek nem tud a közösségbe beilleszkedni és ezt megérezve a társai , akár mobbing alá is vehetik, de a rejtély kulcsa a családján belül keresendő.

Már gyermekkorban megfigyelhető a melankolikus, szangvinikus, kolerikus és flegmatikus beállítódás. Nincs is azzal semmi gond, ha mindig „valamilyen” a gyermek. Vannak élénkebb és nyugodtabb, stb. gyermekek. A hangsúly mindig a változáson van. Ha a gyermek fel, vagy lehangolttá válik,oktalanul ugrándozik, agresszív, hisztizik, az kisgyermek korban gyakran csak egyszerű fáradtságot is jelezhet, de már óvodás és iskolás korban figyelem felhívó jel, hogy valami probléma van. Egy el nem készült lecke is apatikussá, vagy frusztrációjának következtében agresszívvé teheti a gyermeket.

A bántalmazott gyermek figyelemfelhívó jelei( a verbális agresszió is agresszió és abúzusnak számít):

- A gyermek agresszív viselkedése a feldúlt lelki állapotát mutathatja. Válnak a szülők, a gyermek gyakran családi veszekedések szem és fültanúja, esetleg bántalmazzák (ezt akár modellezheti is az iskolai társain).
- A szakembernek észre kell vennie az indokolatlan kék foltokat, verés nyomokat (kérjük a gyermekorvos segítségét).
- A bántalmazott gyermekek gyakran hiányoznak az iskolából és nem mindig rossz tanulók, de mindig meggyötört az arckifejezésük és még véletlenül sem egy boldog gyermek benyomását keltik.
- Azok a gyermekek, akiknek a fejét éri a bántalmazás, szédülhetnek és egyensúly zavaraik lehetnek, fejfájással kísérve.
- A gyermek magatartása mindig zavart és a jó megfigyelő észre veszi a gyermek szemében a félelmet.
- Hirtelen felé tett mozdulatra védekező testtartást vesz fel a gyermek és , ha még nem is bántalmazzák,de az biztos, hogy fenyegetik vele.

Aluszékony, vagy ásítozhat, ha számára rossz érzést keltő kérdéseket tesz fel a pedagógus. Nagyon jól megfigyelhető a „reppenő” tekintet. Nem tud a tanár szemébe nézni (neurotikus zavarban szenvedők nehezen tartják a szemkontaktust). Figyelmetlen, másról beszél (mellébeszélés). Máskor kényelmetlen esetben egyszerűen nem válaszol a gyermek ( alkalmi süketség). Néha a felnőttek ezt tiszteletlenségként értékelik, pedig szó sincs erről, inkább az ok, hogy a gyermek hirtelen „kiürül” és szinte „lebénul”, ha érzékenyen érinti egy kérdés. Nem képes megszólalni . Ennek egy másik változata a „röhögő „ gyermek. Ez ugyan inkább pre–és pubertás korra jellemző, de ritkán, már hamarabb is előfordul. A gyermek kényelmetlen szituációban, vagy kérdés esetén röhögcsél, vagy vigyorog. Ezt a felnőttek szemtelenségként értékelik, pedig szó sincs erről a nevető izmok vegetatív„ görcséről” van szó, amelyet a gyermek nem tud szabályozni. Még mi felnőttek is gyakran nevetünk , ha zavarban vagyunk.

A fesztelen és félelemtől mentes légkört, csak bizalmi elven lehet kialakítani és még itt is, csak nehezen lehet számítani arra,hogy a gyermek a szülei ellen „valljon”.

Megfigyelési protokoll, melyet javasolok :
- a gyermek viselkedése és reakciói kortársai között és személyes kontaktusunk alkalmával
- a testtartás ( a felsőtest felénk dőlése bizalmat, hátra dőlő szöge félelmet sugalmaz , de nem biztos, hogy tőlünk fél)
- a szemkontaktus és a tekintet
- a kéztartás és a végtagok tartása ( az ökölbe szorított kéz az agresszió, a saját hüvelyk ujj szorongatása a biztonság utáni vágy, a keresztbe font karok-lábak a zárt , távolságtartást,bizalmatlanságot mutatják)
- túl, vagy alultápláltság is jelzésértékű (éhes tekintet )
- érzékszerveik alul, vagy túlműködése
- reakciók
- fájdalmak

A következő nemzedéket megérteni, csak szavakkal nem lehet. Figyelmünk immár túl nyúlik a régi normákon. A modern pedagógus ismeretei közé a szimbólum elemzés tudományából a non –verbalitás megfigyelésének ismerete és diagnosztikája is hozzá tartozik. Az elszólások, a dupla fenekű kommunikáció a szimbólumok a társkapcsolatok és az álom, amiből sok mindenre következtethetünk . Következő írásomban az álmokról a gyermek álmokról és jelentésükről fogok publikálni, segítséget adva a rémálmok feldolgozásához pedagógus kollégáimnak.
Spiller Mariann PhS
pedagógia szakos pszichológus
felnőttoktatási szakértő TEL: 0620 3595939 ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. )

Forrás: www.doktorx.hu