Rákdiagnosztika

A rákokat a megjelenő jelekből vagy tünetekből, vagy pedig szűréssel lehet felismerni. Egyikből sem lehet végleges diagnózist felállítani, ehhez egy patológus szakvéleményére is szükség van.

Jelek és tünetek
A rák tünetei nagyjából három csoportra oszthatók:


1.: Helyi tünetek: általában csomók vagy daganatok (tumor), vérzés, fájdalom és/vagy fekélyesedés. A környező szövetek összenyomása más tüneteket, például hányingert válthat ki.

2.: Metasztázis (áttét) tünetei: megduzzadt nyirokcsomók, köhögés, megnagyobbodott máj), csontfájdalmak, az érintett csontok törése és idegrendszeri tünetek. Bár a rák előrehaladott állapota nagy fájdalmat okoz, ez általában nem tartozik az első tünetek közé.

3.: Szisztémás tünetek: fogyás, étvágytalanság és sorvadás, túlzott izzadás (éjszaka is), vérszegénység és olyan paraneoplasztikus jelenségek, amelyek egy aktív rák jelenlétére utalnak, például trombózis vagy hormonális változások.

A rák kezelése

A rák kezelhető sebészi úton, kemoterápiával, sugárterápiával, immunterápiával és egyéb módon is.
A kezelés meghatározása a tumor elhelyezkedésétől és előrehaladottságától, valamint a beteg általános állapotától is függ. Több kísérleti módszer áll kifejlesztés alatt.

A kezelés célja a rák teljes eltávolítása a szervezetből a test többi részének károsítása nélkül. Sebészeti beavatkozással ez néha elérhető, de a rákok képessége, hogy a szomszédos szöveteket is megtámadják, és a test távoli részeibe is áttevődjenek, korlátozza ennek a kezelésnek a sikerét. A kemoterápia eredményességét befolyásolja mérgező hatása a többi szövetre. A sugárkezelés is károsíthatja az egészséges szöveteket.

Mivel a „rák” egy betegségkategóriát jelöl, nagyon valószínűtlen, hogy valaha is lesz majd a „rák gyógyítására” egységes eljárás, csakúgy, ahogy a fertőző betegségekre sincs egységes kezelési módszer.

A Szegedi Tudományegyetemen ennek ellenére ígéretes és nemzetközileg is elismert kutatásokat folytatnak mágneses folyadékokkal a rák ellen,[egy bőrrákos esetet pedig a páciens CD4+T fehérvérsejtjének 5 milliárd példányban való klónozásával sikerült kezelni két év alatt.

A lodamin nevű szer, amelyet a Aspergillus fumigatus fresenius nevű gomba nanotechnológiai kezelésével fejlesztettek ki, az egérkísérletek alapján többféle tumor, így mellrák, neoroblasztóma, petefészekrák, prosztatarák és a glioblasztómának nevezett agytumor ellen is hatásosnak mutatkozott, és a májáttételeknek megakadályozásában is hatékonynak bizonyult. Az abirateron-acetát nevű hatóanyag (kódjele CB7630) ezzel szemben kifejezetten az áttétes prosztatarák terápiájában mutatott fel jó eredményeket. 2008-ban génmódosított dohánynövényből sikerült előállítani olyan, személyre szabott vakcinát, amellyel a páciens saját immunrendszerét késztetik immunválaszra a tumorsejtekkel szemben.

A kínaiak által évezredek óta gyógynövényként használt egynyári üröm (Artemisia annua) olyan anyagot (artemisinin) tartalmaz, amely bizonyos ráksejteket 1200-szor erélyesebben pusztít el, mint a jelenleg használt készítmények.

Az RFQMR - Rotational Field Quantum Magnetic Resonance - (forgómezős kvantum mágneses rezonancia) technológia alkalmazásával egy olyan fájdalommentes és a beteg életkörülményeinek javítását szolgáló alternatív gyógymód is megjelent, amely több éves klinikai vizsgálatokkal bizonyítottan a legtöbb betegnél a rosszindulatú daganatokat megállítja, és gyakran vissza is fejleszti.

Társadalmi hatás


A rák a halálos betegség szinonímájaként él a köztudatban. Egyes formáira ez bizonyosan igaz, azonban az orvostudomány előrehaladása egyre inkább felforgatja ezt a történelmi felfogást. Bizonyos ráktípusok kilátásai sokkal jobbak, mint egyes nem-rosszindulatú betegségeké, mint például a szívroham vagy az agyvérzés.

A progresszív és áttételes rosszindulatú betegség komoly hatással van a páciens életminőségére, egyes kezelések igen súlyos mellékhatással járnak (például a kemoterápia). A rák előrehaladott állapotában a betegnek igen sok gondoskodásra van szüksége, ez a család tagjait és barátokat is érintheti.

Rákkutatás

A rákkutatás az az intenzív tudományos erőfeszítés, amelynek célja a betegség folyamatainak megértése és a lehetséges gyógymódok megtalálása. Ugyan a rák megértése exponenciálisan javult a 20. század utolsó évtizedei óta, a radikálisan új kezelési módszerek bevezetése csak fokozatosan halad előre.
A célzott terápia, amely módszer először az 1990-es évek végén vált elérhetővé, igen nagy eredményeket hozott egyes ráktípusok kezelésében, jelenleg kiemelt kísérleti szakterület. Ez alapvetően a ráksejtek szabálytalan fehérjéinek megfelelő ágensek felhasználását jelenti. Apró molekulák (mint az imatinib és a gefitinib nevű tirozin kináz inhibitorok) és egyes monoklonális ellenanyagok jelentős előrelépést jelentenek az onkológiai gyógyításban.
A célzott terápia során apró peptidek alkalmazására is sor kerülhet, mint hordozó és kapcsolódó szerkezet, amely képes kapcsolódni a tumor környezetében található sejtek felszíni receptoraihoz vagy az érintett sejtenkívüli mátrixhoz. A peptidekhez kapcsolódó radionukleidek (például RGD-k) megölik a rákos sejtet, amint a nukleid felbomlik a sejt mellett.